Említettem, hogy nem kezdődött zökkenőmentesen az egyetemi félévem a USIL-on, de szerencsére kis késéssel minden elintéződött. Mint megtudtam, egy német cserediák is kimaradt a rendszerükből (ő is egy szervezeten keresztül jött, nem az egyetemén keresztül), tehát nem én voltam az egyetlen. Jó a társ a bajban...

Itt az összes egyetem – és lényegében minden iskola – jól őrzött: körbe van véve kerítéssel, a belépés ellenőrzött, tele van biztonsági emberrel. De mi, külföldi diákok különleges helyzetben vagyunk, mindig beengednek szó nélkül (jelszó: intercambio).

A nyitó ceremónia Pachacamacban volt, ott is van egy campus, körülbelül 1 órányira a La Molinától (azért örülök, hogy ott kinn nincs órám).

Egy viszonylag szegényebb negyeden át vezetett az út, érdekes volt látni, mert teljesen más mint San Borja vagy Miraflores.

Bocs, a fotó a mozgó buszból készült...

A nyitó ceremónián kaptunk (ingyen) street food ebédet meg egy-két ajándékot

Mielőtt visszaindultunk volna, megnézhettünk egy táncbemutatót, a Cajamarca karnevál táncát. Már csak attól is, hogy néztük őket, iszonyat jó kedvünk lett. A lépések nagyon hasonlítanak a magyar néptánc lépéseire, csak ugrálósabbak. A műsor közben koka teát kínálgattak egyes táncosok, majd a végén szétspricceltek, és bevonták a közönséget is a táncba. Amikor az egyik táncos fiú felénk vette az irányt, hirtelen minden lány eltűnt mellőlem, úgyhogy én lettem a kiválasztott... Egészen jól ment, csak nem a megfelelő cipő volt rajtam – meg egy fejjel magasabb voltam a páromnál. De ennek ellenére nagyon élveztem – de ez egy iszonyat fárasztó tánc!!!! Mutatom:

Egy héttel később megrendezték a külföldi diákok saját megnyitóját, amiről előző nap délután kaptunk e-mailt... De ott voltunk. Elhangzott pár információ, amit már eleve tudtunk, a legfontosabbakról egy szó sem esett (például a diákigazolvány készítésről), de nagyon lelkesen és vidáman köszöntöttek minket, ahogy eddig mindig. Úgyhogy megbocsátottuk ezt a hiányosságot. Utána megvendégeltek minket. Összességében pozitívnak mondható a légkör, és azért odafigyelnek ránk (az úgynevezett nagykövetek, ami otthon az erasmus buddynak felel meg).

Hát nem vicces??? :)