Egy félév Limában

Raiffeisen szemeszter program 2018

2018. már 28.

USIL – Van egy titkos jelszavunk!

írta: Borbala.Hanna
USIL – Van egy titkos jelszavunk!

Említettem, hogy nem kezdődött zökkenőmentesen az egyetemi félévem a USIL-on, de szerencsére kis késéssel minden elintéződött. Mint megtudtam, egy német cserediák is kimaradt a rendszerükből (ő is egy szervezeten keresztül jött, nem az egyetemén keresztül), tehát nem én voltam az egyetlen. Jó a társ a bajban...

Itt az összes egyetem – és lényegében minden iskola – jól őrzött: körbe van véve kerítéssel, a belépés ellenőrzött, tele van biztonsági emberrel. De mi, külföldi diákok különleges helyzetben vagyunk, mindig beengednek szó nélkül (jelszó : intercambio ).

A nyitó ceremónia Pachacamacban volt, ott is van egy campus, körülbelül 1 órányira a La Molinától (azért örülök, hogy ott kinn nincs órám).

Egy ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 28.

Túl a kultúrsokkon és időeltolódáson – az első pár napom

írta: Borbala.Hanna
Túl a kultúrsokkon és időeltolódáson – az első pár napom

Pénteken és szombat délelőtt nem merészkedtem túl messzire egyedül, csak bevásároltam a környéken és perui sim kártyát intéztem. Szombaton szerencsére szárnyaik alá vettek a Maastrichtban megismert perui csoporttársaim, Daniel és Sofia. Velük jött egy barátjuk is, Sebastian, aki repülőgép pilóta, és nem mellesleg jó sofőr. Már a kocsiban szólt a latin zene – mind hárman énekeltek.

sofia_daniel_sebastian.JPG

Régi-új barátaim

Megnéztük Circuito Magico del Agua, vagyis a Cercado de Lima negyedben található szökőkút-parkot. Össze-vissza rohangál és sikongat itt mindenféle korosztály, láthatóan az a szülők célja, nehogy vizesek legyenek a gyerekek, ezzel szöges ellentétben áll az, amit a kicsik művelnek...

szokokutpart_2.JPG

Olyan kicsit, mint egy fapados strand, ...

Tovább Szólj hozzá

2018. már 23.

Megérkeztem – és a plazmatévé is

írta: Borbala.Hanna
Megérkeztem – és a plazmatévé is

Az elutazás előtti éjszakám rövidre sikerült otthon: hajnali háromkor keltünk, 4-re ki is értünk a reptérre, csak éppen a gép nem indult el időben Amszterdamba. Fél 7 helyett fél 10-kor szálltunk fel, mert a személyzetnek kötelező pihenője volt – támogatom, hogy a pilóta kialudja magát... Így a 4 óra helyett 25 percem maradt átszállni, de gond nélkül ment, csak kicsit kellett futnom. Óriási ez a schipoli reptér... De legalább Ferihegyen megreggeliztem – köszi, KLM (a késés miatt elláttak bónokkal)!

Nem volt gond a 12 órás úton sem, megnéztem 4 filmet, félig-meddig az Oscar jegyében ( Kedi, A víz érintése, The place és Három óriásplakát Ebbing határában) , meg aludtam is. Egy kedves középkorú perui házaspár ült mellettem, ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása